Tudvalevő, hogy az amerikaiak betegesen odavannak a biztonságért. Ma kilöttyentettem egy pici vizet a kórházban, és a nővér azonnal odapattant és feltörölte. "Micsoda csúnya balesetet okozhatott volna!" -csilingelte. Aztán szülés előtt és után, a felkészítő tanfolyamokon folyton azt hallgattuk, hogy csak és kizárólag a rózsaszín szalagos nővéreknek adhatjuk oda a babákat, nehogy valaki - például egy kék szalagos - ellopja őket és egyébként is: otthon, az ajtón senkit ne engedjünk be, még azt se, aki mondjuk dúlának* adja ki magát (és akit előzőleg mi hívtunk, hogy segítsen), amíg meg nem bizonyosodtunk róla, hogy ő tényleg egy dúla, hiszen egyébként félő, hogy a nem dúla dúla erőszakkal behatol a lakásba és elszalad a gyermekünkkel.
Az ikerbabakocsi-gyerekülés kombó az első babadolgok között volt, amit beszereztünk. Persze használtan vettük, elég jó áron. Sokat nem tudtunk a gyerekülésekről, nem kérdeztünk semmit, elhoztuk.
Namármost kiderült, hogy a babákat csak úgy hozhatjuk haza a kórházból, ha előtte teljesítik a car seat test nevű dolgot, ami abból áll, hogy beültetik őket a gyerekülésbe, és fél órán át figyelik a pulzus- és légzésszámot, valamint az oxigén szaturációt. Ma reggel egy kellemes telefonhívás ébresztett minket: a gyerekülések "lejártak", nem engedik a gyerekeket haza bennük.
Mi az, hogy lejártak?! És különben is, hogy-hogy nem engedik? És mi van, ha nekem nincs is kocsim? Vagy a vallásom tiltja, hogy autóba üljek? Akkor soha nem jöhetnek ki a kórházból és a guantanamói fogolytáborba kerülnek életfogytiglan?
Kicsit kiborultunk, mivel az elmúlt hét azzal telt, hogy megvegyük még a hiányzó dolgokat, kitakarítsunk és közben a gyerekeket látogassuk a kórházban. Új gyerekülések felhajtása (amik lehetőleg illeszkednek a babakocsihoz) a legkevésbé sem hiányzik most.
Kiderült, hogy van valami 5 éves limit, de ez valószínűleg nem törvény, csak a kórház szabálya, bár ezt nem tudtam kideríteni. Mondjuk a gyerekorvosunk se tudta, hogy öt év a határ, mindegy, nem érdekes; de még mielőtt elkezdtem volna fenyegetőzni, hogy mi amisok vagyunk és szekérrel járunk, észrevettem, hogy az egyik ülést 2005 decemberében gyártották, tehát technikailag még nincs öt éves. Így hajlandók voltak elvégezni a tesztet Lénával, aki - ha minden jól megy - holnap hazajöhet (!).
Így legalább nem kell holnapig új üléseket venni, várhatunk vele a jövő hétig. A biztonság kedvéért.
*ő a modern bába
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aklubisz 2010.10.17. 15:24:34
nagyon kíváncsi vagyok.
(izé meg arra is, hogy fanni mit szólt hozzájuk )